Mi történik a számítógépekkel, ha vége a Moore-törvénynek?

01
dec
2015
Kategória: Egyéb

Az SC15, a szuperszámítógépek konferenciáján hangzott el egy érdekes mondat. Az NVIDIA vezetője, Jen-Hsun Huang beszélt arról, hogy a GPU-t a mindenki számára elérhető szuperszámítógépek eszközei, a grafikus kártyák jelentőségét pedig az Intel Xeon architektúrájához, mint áttörséhez hasonlította.

sc15-jhh-web

Mást is mondott, ezt:

Sok minden változni fog. Hogy Moore törvénye gyorsul vagy lassul, nem lényeges. Egészen biztosan kell nekünk egy új út a jövőben.

De mi ez a Moore-törvény, és mink van helyette?

Gordon E. Moore, az Intel egyik alapítója tett egy tapasztalati megfigyelést még 1965-ben. Azt mondta, az integrált áramkörök összetettsége, amennyiben mindig a legalacsonyabb árú termékeket vizsgáljuk, körülbelül két évente – mások szerint 18 hónapról beszélt – megduplázódik.

800px-Moore-törvény

Az állítás annyira híres lett, hogy 2005-ben az eBay-en 10 ezer dollárt fizetett az Intel azért az Electronics Magazine lapszámért, amiben Moore a fenti megfigyelést megfogalmazta. Minél szélesebb körben ismerték a Moore-törvényszerűséget, annál inkább igazodtak hozzá az iparág résztvevői. Egy idő után a törvény önbeteljesítő jóslattá vált, és a 18 havonkénti duplázás elvárássá vált. A félvezetőgyártók nagy energiákat öltek abba, hogy tudják tartani a növekedési szintet, hiszen arra számítottak, hogy a versenytársaik előbb jutnak el a fejlesztésben addig.

Gordon Moore aztán maga módosította a kijelentést 2005-ben, 40 évvel az eredeti után. Azt mondta, az atomi méretekhez érve a tranzisztorok mérete már nem csökkenthető ilyen mértékben, így elérjük a miniatürizálás korlátait. Akkor 2015-2025-re jósolta azt az időt, amikor nincs tovább duplázás, legalábbis nem a korábban ismert eszközökkel. Tovább nem látunk – fogalmazott Moore. Ha a Moore-törvény továbbra is érvényben marad, úgy 2019-re a tranzisztorok két-három atomnyi méretűek lesznek.

Ez persze nem jelenti, hogy a Moore-törvény nem marad életben, hiszen korábban is leküzdött legyőzhetetlennek tűnő akadályokat, és és több paradigmaváltást is megélt – mégis maradt a 18 hónap. A technológiai újítások, a korábban elérhetetlennek tűnő teljesítmények elérése pedig tovább erősíti, ha nem is kivételként, a szabályt.

Ez olyan, mintha az ősember megjósolta volna, hogy egyre gyorsabban tudunk majd távolságokat megtenni, és az ő megfigyelését vennék alapul a repülőgépgyártók is, amikor nagyobb sebességű hajtóműveken dolgoznak.

Amire azonban az NVIDIA vezetője gondolt, az a GPU-k szerepe a számításokban, amik egészen új fejlődési ívet adnak a korábbi, lineáris Moore-görbének. Jelenleg a TOP500-ból több mint 100 szuperszámítógépben található grafikus gyorsító, ezek kétharmada NVIDIA Tesla GPU-t használnak. Évente pedig ez a szám 50 százalékkal nő – mondta a vezér.

A grafikus kártyák készítőjének jóslata tehát az, hogy a Moore-törvény által szabott növekedés lassulni fog, azonban kis befektetéssel – GPU alkalmazásával – is hatalmas teljesítménynövekedést lehet elérni a hagyományos CPU-megoldásokhoz képest, és az ezeket támogató, erre optimalizált programok pedig már közöttünk vannak. Persze pozíciójából következően nem vizsgálta a számítógépek többi összetevőjének fejlődési ütemét, az SSD technológiát és egyéb változásokat. Fogalmazzunk úgy, hogy a jóslat logikusan hangzik, de ne feledjük, ez Jen-Hsun Huang számára vágykép is, nemcsak következtetés.