Az SSD nyugdíjba küldheti a merevlemezt a laptopokban 2018-ra

15
dec
2015
Kategória: Egyéb

Az SSD egyértelműen a 2010-es évek egyik nagy befutója lett. Nem egy új technológiáról van szó, hiszen az 50-es évekre nyúlik vissza a tároló története, 1991-ben a SanDisk már flash-alapú, 20 megabájtos, 1000 dolláros SSD-t mutatott be, mégis: hogy széles körben elterjedjenek, idő kellett. Költségcsökkentés, adatsűrűség-növelés, sok éves terv.

Egyre több cég pumpált pénzt a fejlesztésbe, és mire az Apple 2010-ben a technológiákban kevésbé jártas rajongóinak bemutatta a MacBook Air alaplapra integrált SSD-jét, amivel minden korábbinál vékonyabb és könnyebb kialakítású laptopot mutatott be, már meg volt ágyazva a technológiának.

Azóta eltelt öt év, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor 2018-ra az SSD nem egy drágább alternatíva lesz a hordozható számítógépekben a merevlemezzel szemben. Sőt, a HDD nemsokára teljesen ki is nyiffanhat, hogy egy múzeumokban mutogatott, elfeledett technológia legyen, amire senkinek sincs már szüksége!

Mi pedig az unokáinknak meséljük majd esténként, milyen hangot adott ki a gépünk, amikor a merevlemez tűje parkolópozícióba állt. És a gyerekek nevetnek majd, hangosan!

Az SSD, a solid state drive, valamint a merevlemez, hősiesebb nevén winchester összehasonlítása eléggé egyoldalú. Az SSD gyorsabb, megbízhatóbb, csendesebb és kevesebbet fogyaszt, és kevesebb hőt termel. És az imént felsorolt előnyök nem csak mikroszkóp alatt észlelhetőek, hanem drámaiak. Viszont drágább ez a megoldás – vágjuk rá egyből, és igazunk van: a hordozható számítógépek közül egyelőre csak a borsosabb árúakban találhatóak meg a flash alapú tárolók.

samsung-ssd-850

Hogy mennyivel drágábbak? Ha az adattárolók előállítási költségét leosztjuk egy gigabájtra, azt látjuk, hogy jelenleg  hatszor annyiba kerül egy egységnyi SSD a HDD-hez képest. De ez a szám önmagában nem sokat mond, fontosabb, hogy tavaly még nyolcszoros volt a különbség, jövőre pedig várhatóan csak négyszeres lesz. Egyre közelebb kerül egymáshoz az elavult, mozgó alkatrészes tároló és a minden szempontból előnyösebb, NAND-alapú választás. A kérdés, hogy meddig csökkenthető a távolság? Vajon lehetőséget adnak-e a fejlesztések arra, hogy összeérjen a két termék előállítási költsége?

A TrendForce szakértői szerint igen: 2018-ra, de legkésőbb 2020-ra a két termékcsoport ára között nem lesz lényegi különbség az előrejelzések szerint. Akkor pedig többé nem lesz létjogosultsága a merevlemeznek.

Ugyanis abban a pillanatban, amikor egyetlen előnyt sem tudunk felsorolni egy technológia mellett, a technológia nyugdíjba megy. Még a Blu-Ray-nél is gyászosabb lesz a HDD jövője, jusson csak eszünkbe a Facebook. A közösségi óriás azzal a problémával szembesült, hogy a szerverei forgalmának túlnyomó részét a tárolt adat mennyiségének kevesebb mint 10 százaléka adja. Logikus volt tehát, hogy egyrészt többszörösen rétegzett tárolókban gondolkozzon, tehát az aszimmetrikus forgalom miatti ritkán használt adatokat úgy tárolja, hogy noha azok bármikor elérhetőek, minél kisebb helyen minél kevesebb energiát felhasználva és hőt termelve várják az évente néhány lekérést.

A hidegtárolók tökéletesen logikus megoldást jelentenek ilyen esetben, így a Blu-Ray is adta magát: hatalmas, robotizált, szekrényenként 2 petabájt tárolására alkalmas optikailemez-dobozokat terveztek, amivel a ritkán letöltött adatokat tárolhatják minimális energiafelhasználással. Néha persze fel-felpörgetik a diszkeket, ellenőrzés céljából, de alapvetően az elfelejtett adatok a legnagyobb nyugalomban várják sorsukat.

Néhány év, és a Blu-Ray menőbb lesz, mint a merevlemez. Utóbbinak ugyanis nem lesz ilyen mentsvára.

A HDD-gyártók ugyanis már hiába igyekeznek foggal-körömmel filléreket lefaragni a gyártási költségekből, 0,06 dollár / gigabájt alá nem tudnak egyhamar eljutni. Miközben az SSD-technológiák, a nagyobb adatsűrűséget előállítani tudó multi-layer cell (MLC) vagy 3D NAND flash-nek köszönhetően meredeken esik a flash-alapú tárolók ára.

Az asztali rendszerekből persze csak később kopik ki a HDD, és a külső merevlemezek egy gyors USB 3-as kapcsolattal sokáig az SSD-s gépek backup-jai lesznek. De az a kérdés, hogy 256 gigás SSD-vel vagy 2 terás merevlemezzel kérjem a laptopomat, nem sokáig lesz kérdés, hiszen az egyazon árért kapott tárolási kapacitás egyre kevésbé különbözik majd egymástól.

És hogy mi jön az SSD után? Természetesen van új ötlet, új üdvöske. Az Intel és a Micron közös fejlesztése, a 3D XPoint rezisztív memória-technológia a DRAM és a NAND között helyezkedik el, és tökéletesen újraírhatja azt, ahogyan jelenleg a tárolókra gondolunk. A 3D XPoint-ban ugyanis nincsenek tranzisztorok, térben elhelyezett vezetők metszéspontjai tartalmazzák az információt, mégis bitenként írható-olvasható megoldást nyújt. Mégpedig olyan gyors megoldást, ami tehermentesíti majd a RAM-okat is, amiknek végre nem kell hatalmasra nőnie a hatékony munkavégzéshez. A 3D XPoint ezután magával hozza majd az új, gyorsabb csatlakozók és adatátviteli megoldások létrejöttét.

De ez még nem a következő évek slágere. Egyelőre az SSD-k térnyerését és elterjedését követhetjük figyelemmel, és egyre több boldog arcot, amint rájönnek arra, hogy milyen szűk keresztmetszetet tudtak megnyugtatóan kitágítani a régi-új technológiával.